A hét legfontosabb 10 eseménye
2. rész Színházi bemutatók, táncelőadások, előadóestek
Dürrenmatt: János király – Szegedi Nemzeti Színház (2017. november 10.)
Pénteken tartja új bemutatóját a Szegedi Nemzeti Színház. Keszég László Dürrenmatt 1968-ban írt darabját állítja színpadra, ami Shakespeare királydrámájának szabad átdolgozása. (Shakespeare az 1590-es évek közepén írt darabot az 1199 és 1216 között uralkodott királyról és környezetéről.) Dürrenmatt a véres királydrámát átfordította (ahogy maga mondja) „a politika komédiájává", így magát a politikai masinériát (a Jan Kott-i Nagy Mechanizmust) állította komédiai pellengérre. „Dürrenmatt átdolgozása hűvös ésszel előadott komédia, a politika működésének kíméletlen, szenvtelen, már-már cinikus bírálata" – mondja a szegedi színház ajánlója. „A férfiak csak a sakkjátszma közvetlenül következő lépését látják, vakon üldözik a szerencsét, a nők jajveszékelnek és üldözik a férfiakat, az egyetlen, pillanatnyi boldogságot a káröröm, a bosszú jelenti."
A mostani szegedi bemutató színpadképe
Dürrennmatt darabja viszonylag frissen, 1970-ben került magyar színpadra. Épp Szegeden mutatták be, Komor István (a későbbi kaposvári igazgató) rendezésében. Öt év múlva Kecskeméten az eredeti Shakespeare-darabot rendezte meg Ruszt József. (Az elmúlt ötven évben ez volt az egyetlen alkalom, amikor nem a Dürrenmatt-átirat került színpadra.) 1980-ban Lengyel György és Balogh Gábor rendezte meg a darabot Debrecenben. Legendás előadás született a János királyból 1983-ban a színművészeti főiskolán Kerényi Imre rendezésében. Egy év múlva (három azonos főszereplővel: Hirtling Istvánnal, Funtek Frigyessel és Mácsai Pállal) újrarendezte a művet a Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Várszínházban.
1994-ben Békéscsabán Szőke István rendezte a János királyt. Majd 2011-ben az Örkény Színházban készítettek belőle nagyon fontos előadást Bagossy László rendezésében, Debreceny Csaba, Polgár Csaba, Gálffi László, Csuja Imre, Pogány Judit, Für Anikó és Mácsai Pál főszereplésével. 2013-ban Nyíregyházán rendezett izgalmas előadást a János királyból Keresztes Attila.
A próbán (középen Olasz Renátó)
A mostani szegedi bemutató főszerepeit Gyöngyösi Zoltán, Olasz Renátó, Molnár Erika, Tolnai Hella, Szabó Gabi, Poroszlay Kristóf, Vicei Zsolt, Barnák László játssza.
Ittzés Tamás–Lanczkor Gábor: A Lutherek – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen (2017. november 10.)
Pénteken egy másik fontos színházi bemutató is látható vidéken. Ekkor kerül először a debreceni színpadra A Lutherek című ragtime-opera, amelyet még nyáron, a Bartók Operafesztiválon mutattak be Miskolcon.
Ragtime-opera eddig egyetlen egy létezett, Scott Joplin (1868–1917) írta 1911-ben. Ittzés Tamás a műfaj második darabjának zeneszerzője, amit Lanczkor Gábor szövegére írt. A ragtime-opera a dzsessz formavilágából merítkezik, a ragtime mellett a swing, a blues, a dixieland és a gospel elemei is megtalálhatók benne.
Középen Nagy Kíra és Biri Gergely
A Lutherek középpontjában a néger polgárjogi mozgalom egyik vezetője, Martin Luther King (1929–1968) áll. A feleségével, Corettával második gyermekük születésére készülnek, „miközben a férfi folyamatosan tiltakozásokat szervez a feketék jogainak védelmében. Egy éjjel King álmot lát, melyben maga Luther, a reformátor jelenik meg előtte. Egyre sűrűsödnek a családdal szembeni fizikai fenyegetések, de King továbbra is az erőszakmentesség híve. Egy memphisi demonstráción épp Kingre vár a tömeg, aki azonban nem érkezik meg, mert agyonlőtték. A túlvilágon King Lutherrel társalog, majd egy dallal üzen feleségének. A földön baptisták és Coretta idézik föl King tanításának krisztusi hitelét. Az opera a hit nevében történő kiállás a mindenkori kisebbségek elnyomása ellen" – írja az előadás ismertetője.
Az opera zenei alapját egy vonósnégyes és a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza. Martin Luther King: Biri Gergely; Coretta, King felesége: Nagy Kíra; Lucy, Coretta barátnője: Mudrák Mariann; Luther Márton: Kovács István; Narrátor: Sárközi-Nagy Ilona. A rendező Gemza Péter.
Figaró házassága avagy egy őrült nap emléke – Nemzeti Színház (2017. november 10.)
Pénteken a budapesti Nemzeti Színházban is bemutatót tartanak. Az előadás Beaumarchais Egy őrült nap avagy Figaro házassága című drámája nyomán készült. A darabot Sényi Fanni írta át (a maga és Sardar Tagirovsky ötlete alapján).
A történetet a 18. századból a 21. századba, a nem túl távoli jövőbe helyezték át. Az átirat fikciója szerint „Spanyolország nagyhatalommá vált egy A.I.DEN (Éden) nevű vállalatnak köszönhetően. A vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik, elnöke egy 21. századi gróf." Az ő házában játszódik a darab. „A grófnak, mint mindenkinek, vannak vágyai és félelmei. Vágyakozik személyi titkárának, Figarónak menyasszonya után. És képes bármilyen követ megmozgatni, hogy megszerezze, ami kell neki. A ház lakói, a vállalat munkatársai mindannyian saját megoldatlan vágyaik körül forognak, és ennek egyik központi eleme Figaro. Figaro olyan, mint azok a lámpák, amelyek körül az éjszakai pillangók és bogarak repkednek, míg meg nem égetik szárnyaik, és bele nem halnak az elérhetetlen fény vágyába" – írja az előadás ismertetője. „Társadalmi helyzetekről, emberi játszmákról, színházról, szerelemről, költészetről, jövőkutatásról, nosztalgiáról, a mi világunkról szól az előadás, kapcsolatot teremtve Beaumarchais korának világával."
Sardar Tagirovsky
„Hogy mi köze a Mesterséges Intelligenciának Figaro házasságához? Hogyan ötvöződhet Beaumarchais 18. százada egy elképzelt, de nem távoli jövővel egy előadáson belül?" – kérdezi az előadás rendezője, Sardar Tagirovsky. „Amikor elkezdtük a próbafolyamatot, akkor nem gondoltam volna, hogy még a szokásosnál is több hír fog érkezni a mesterséges intelligencia kapcsán. A napokban kapta meg az első robot a szaúdi állampolgárságot. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen kerülünk abba a jövőbe, amiről nagy részben szól az előadásunk. Valaminek a küszöbén vagyunk, és mérnöki precizitással tréfál meg minket a SORS, ami ilyen helyzetbe hozza munkánkat. A SORS, amiről a görög hősök vagy egy paralel Oidipusz beszél, aki nem más, mint Figaro. De mi köze Figarónak mindenhez? És miért teszi fel ezt a kérdést maga Figaro önmagáról? Ő hogyan keresi a szerepét az életben, mint színész a színpadon?"
Az előadásban a grófot Schnell Ádám, Figarót Kristán Attila játssza. A további szerepekben Szarvas József, Szűcs Nelli, Söptei Andrea, Barta Ágnes, Szabó Sebestyén László, Berettyán Nándor, Tóth László, Bordás Roland, Katona Kinga, Rácz József, Szép Domán, Nagy Márk és Szabó Nikolett látható.
Táncelőadások a Bethlen Téri Színházban (2017. november 10–11.)
Pénteken és szombaton két fontos táncelőadás látható újra a Bethlen Téri Színházban.
Pénteken a Feledi Project produkciója, a Psyché látható. A Weöres Sándor műve ihlette táncelőadás középpontjában egy különös és féktelen szabadságvággyal megáldott nő áll, akinek kétségbeesett küzdelmét mutatja be az előadás a szerelem és az élet teljességéért. Psyché végzete, hogy testi és lelki szenvedélyének, szerelmének tárgyát, beteljesülését csak két különböző férfiban képes megtalálni.
Psyché
Az előadás rendező-koreográfusa Feledi János, dramaturg-rendezőtársa Lisztóczky Hajnalka. A darabot Horváth Zita, Bajári Levente és Feledi János táncolja.
Szombaton a Zadam Társulat Subsurface című produkciója látható újra a Bethlenben, aminek még szeptemberben volt a bemutatója ugyanitt. A Táncosnők a táncról alcímet viselő előadás Zambrzycki Ádám koncepciója alapján készült, és Asztalos Dóra, Fehér Laura, Sebestyén Tímea, Stohl Luca adja elő.
Subsurface
Az előadás mottóként a francia balett-táncos, Sylvie Guillem (1965) gondolatait idézi: „A színpad egy különleges hely. Óriási, furcsa, erőteljes és ijesztő. Én sosem álmodtam arról, hogy táncosnő legyek, nem szeretem a felületességét. Ez egy lehetőség az álmok valóra váltására, egy különálló világ, de szükséges, hogy legyenek olyan emberek, akik értik ezt a világot, különben nem jön át a lényeg. A táncosnak meg kell értenie, mi az, amit csinál, miért csinálja, és mi annak az értéke. Ha ez után táncolja a koreográfiát, akkor a közönség is reagálni fog rá, és még többet akar majd látni belőle."
Előadóestek
A héten több figyelemre méltó előadóest is látható.
Hétfőn Az emberi hang című önálló estet játszotta a Rózsavölgyi Szalon. Molnár Piroska gazdag életpályáján nemcsak jelentős drámai szerepeket, hanem nagy zenés szerepeket is eljátszott, az operettől a musicalig. Molnár Piroska estje ezekből az ismert dalokból, slágerekből, illetve a számára írt dalokból válogat. A számok között Molnár Piroska megosztja gondolatait, élményeit, tapasztalatait az emberi hangról, annak erejéről, hatásáról, különösségéről.
Középen Novák János és Molnár Piroska
A Vörös Róbert rendezte est egyes előadásain különböző vendégek is részt vesznek, például Udvaros Dorottya, Alföldi Róbert. A legközelebbi előadás november 18-án látható a Rózsavölgyi Szalonban, és ennek vendége Novák János lesz. (Pénteken és szombaton délelőtt Molnár Piroska Novák János klasszikus rendezésének, a Bors néninek címszerepében látható a Kolibri Színházban.)
Anyajegy - Markó-Valentyik Anna
Szombaton este a győri Vaskakas Bábszínházban lesz látható Markó Valentyik Anna Anyajegy című előadása, amely Szabó T. Anna szövegei alapján készült, és a születésről, az anyákról és gyerekekről, a férfiakról és nőkről szól, az élet legapróbb és legfontosabb kérdéseiről.
Sajátos előadóest látható vasárnap este a Mozsár Műhelyben. A 100 szóban a város több történetből összeálló páros stand-up.
Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor
Nagy Dániel Viktor és Szilágyi Csenge estjének középpontjában a városi élet áll. Minden, ami Budapest múltja, jelene, hétköznapja, éjjele, nappala, fiatalsága, öregsége. A városban élő legkülönfélébb emberek szólalnak meg az előadókon keresztül. Mindennapi történeteik között van olyan, amit már mi is átéltünk, és van olyan is, amiről el sem tudtuk képzelni, hogy létezik. A száz szóban megírt történetekből összeálló előadást a már több éve futó Száz Szóban Budapest projekt ihlette.
A leadképen A Lutherek előadása
