Mi történik a héten?
A 10 legfontosabb esemény: 2. rész – Színházi bemutatók, közönségtalálkozó
Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Komárom Jókai Színház (2017. december 8. 19.00)
Dosztojevszkij nagy regényei gyakran kerülnek magyar színpadokra. A Bűn és bűnhődésnek és a Karamazov testvéreknek is több változata van jelenleg is műsoron. Szombaton A félkegyelmű színpadi változatát mutatja be a Jókai Színház. (Ezt a művet 2014-ben Székesfehérváron Hargitai Iván, 2013-ban Szombathelyen Jeles András vitte színre.)
Az 1868-ban írt regénynek azt a vonulatát emeli ki a komáromi előadás, „amely ma éppúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt, annak a jelenségnek tart görbe tükröt, hogyan őrülnek meg az emberek, hogyan fordul ki magából egy közösség a Pénz Bálvány árnyékában. A tisztesség és jóság – amelyet Miskin herceg szimbolizál a történetben – pusztulásra ítéltetett."
Andruskó Marcella, Jókai Ági
Az előadást rendező Martin Huba rendszeresen dolgozik Komáromban. Idén márciusban a Rómeó és Júliát állította színpadra, 2015-ben az Álszentek összeesküvését, 2013-ban a III. Richárdot, előtte a Cseresznyéskertet (2011) és a Három nővért (2009).
„A félkegyelmű – ahogy a Dosztojevszkij-művek többsége telis-tele van bonyolult ellentmondásokkal, az emberi léleknek és sorsnak olyan összefüggéseivel, amelynek megértésére és befogadására kevés egy emberi élet" – nyilatkozta Martin Huba. „Dosztojevszkijnek csodálatos képessége volt arra, hogy bebizonyítsa az egymásnak ellenszegülő nézőpontok igazságát. Amikor valamelyik szereplője érvel, igazat adsz neki, de aztán jön az ellenfele, és neki is igazat kell adnod. Az olvasó, a néző, a színész számára ez hallatlanul értékes, mert így tudatosítják, hogy az igazság milyen mértékben viszonylagos. Nincs általános érvényű igazság. Dosztojevszkij megtanítja az embert arra, hogy megkérdőjelezze az egyirányú felvetéseket, eszmefuttatásokat, felülvizsgálja a pillanatnyi igazságokat. Nyitottnak kell lennem az ellenvéleményre is, mert az ember nagyon gyorsan eljut arra a pontra, amikor a meggyőződéseit leegyszerűsíti, banalizálja. Ha nem vagyok elég figyelmes, és nem látom be, hogy ez az én szubjektív álláspontom csupán, hanem ezt úgy kezelem, mint az egyetlen objektív igazságot, meg nem értéshez és konfliktushoz vezet. Ha valaki nem érez felelősséget azért, hogy megértse a másik álláspontját, megtette az első lépést a boldogtalanság felé vezető úton."
Holocsy Katalin, Szabó Viktor
A komáromi előadásban Miskin herceget Szabó Viktor, Rogozsint Tóth Tibor, Nasztaszja Filipovnát Holocsy Katalin játssza. Aglaját a felvidéki származású Andruskó Marcella alakítja, aki első alkalommal játszik Komáromban. A további főbb szerepekben Bandor Évát, Horányi Lászlót, Jókai Ágit, Mokos Attilát, Tóth Károlyt, Ropog Józsefet, Holocsy Krisztinát, Drága Diánát, Olasz Istvánt láthatjuk.
Színházi lábjegyzet az előadásról
Vörösmarty: Csongor és Tünde – Miskolci Nemzeti Színház (2017. december 8. 19.00)
Pénteken egy magyar klasszikus is színre kerül. Miskolcon mutatják be Szőcs Artúr rendezésében Vörösmarty drámai költeményét. Ez a mű is gyakran kerül műsorra. Nemrég mutatta be Balázs Zoltán rendezését a Maladype Színház, még műsoron van a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezése, tavaly Pécsett mutatták be a művet, előtte való évben Debrecenben.
Bodoky Márk és Prohászka Fanni
„Az az életút, életkaland – mondta az előadás kapcsán a rendező –, amit Csongor megél ebben a műben, velem nemrég történt meg, sőt, azt hiszem, még most is történik: a pályaválasztás, a munkahelyválasztás, a párválasztás, a mindennapi küzdelmek, a boldogulás. Túl tehát a rendezőn, emberileg fogott meg leginkább Vörösmarty gondolatvilága."
A miskolci előadás címszerepeit Bodoky Márk és Prohászka Fanni játssza. A további szerepekben Lajos András, Tenki Dalma, Nádasy Erika, Kokics Péter, Somhegyi György, Keresztes Sándor, Salat Lehel, Molnár Anna látható.
Örkény István: Macskajáték – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen (2017. december 8. 19.00)
Pénteken egy frissebb magyar klasszikus is színre kerül. Örkény István 1963-ban írta a Macskajáték című kisregényét, amelyből 1969-ben készült színmű. Először 1971-ben mutatták be Szolnokon Székely Gábor rendezésében, majd ugyanő néhány hónappal később a Pesti Színházban is színre vitte.(Szolnokon Hegedűs Ágnes volt Orbánné és Koós Olga Giza, a Pesti Színházban Sulyok Mária játszotta Orbánnét és Bulla Elma Gizát.) Még ugyanabban az évben bemutatták Pécsett (Orbánné: Pásztor Erzsi), majd a következő évben Győrben, Szegeden, Miskolcon, később Újvidéken, Miskolcon.
Közben a darab bejárta a világ színpadait is, és előbb-utóbb majdnem minden magyar színház bemutatta. Emlékezetes előadás volt a Játékszín produkciója 1985-ben (Orbánné Pstoa Irén, Giza: Tolnay Klári), az 1991-es Mácsai Pál rendezte veszprémi előadás (Orbánné: Dobos Ildikó, Giza: Kakuts Ágnes), ugyanebben az évben a kecskeméti előadás (Orbánné: Berek Kati), 1994-ben a szintén Mácsai Pál rendezte vígszínházi előadás (Orábnné: Tábori Nóra, Giza: Tolnay Klári), 1999-ben a győri előadás (Orábnné: Margitai Ági), 2003-ban Vincze János előadása a Pécsi Harmadik Színházban (Orbánné: Vári Éva, Giza: Szakács Eszter), 2009-ben Mácsai Pál harmadik Macskajáték-rendezése az Örkény Színházban (Orbánné: Pogány Judit, Giza: Molnár Piroska). A Macskajátéknak folyamatosan újabb és újabb bemutatói vannak itthon és külföldön is. (2016-ban Békéscsabán került színpadra, 2017-ben Budaörsön. Itt Orbánné Spolarics Andrea, Giza Takács Kati volt.)
Most Debrecenben Szabó K. István rendezi a darabot, Orbánnét Ráckevei Anna, Gizát Kubik Anna játssza. „A Macskajáték zseniális darab. Ahogy a Csehov-darabok zsenialitásával is akkor szembesültem igazán, amikor életemben először végigjátszottam egyet, a Macskajátékkal is így vagyok" – mondta a debreceni előadás főszerepét játszó Ráckevei Anna. „Minél mélyebbre ástam bele magam a próbák alatt, annál több fátyol hullott le a szemem elől. Sok elődöm eljátszotta a szerepet, s a feldolgozás első fázisában sok Orbánnét láttam magam előtt. A sok Orbánnétól aztán eljutottam oda, hogy én vagyok Orbánné, mert annyira közvetlenül érintett, s átélhető volt sok-sok darabbéli történés. A következő lépcsőfok az volt, hogy mi vagyunk Orbánné. Mindenki. Arra kell rájönnünk, és ehhez kell egy bizonyos érettség, hogy eljön az életünknek az a pontja, húsz- vagy akár hetvenévesen, amikor szembe kell néznünk az élethazugságainkkal. Azzal, hogy milyen önbecsapásokon keresztül jutottunk el odáig, ahol most vagyunk. Egy ponton az is eszembe jutott, hogy talán a halálunk pillanata az, amikor képesek vagyunk leszámolni életünk összes hazugságával."
A teljes interjú itt olvasható
Büchner: Leonce és Léna – Nézőművészeti Kft. – Szkéné Színház (2017. december 9–10. 19.00)
Büchner egyik legkedveltebb darabját mutatja be szombaton a Nézőművészeti Kft. a Szkénében. A Leonce és Lénának már volt egy bemutatója az évadban, Székesfehérvárott játsszák Kovács D. Dániel rendezésében (az előadás január végén a Jurányiban is megtekinthető). A Szkénében most Rába Roland állítja színre a művet.
„Legújabb darabunk főhőse, Leó (Büchnernél még Leonce) nem igazán tudja, hogy mihez is kellene kezdenie. El van veszve az életben, miközben mindenre rálát, mindent nagyon jól ért, ettől cinikus és naiv. Magát éppúgy maró gúnnyal önti nyakon, mint mindenki mást, mint hósodóval hegyek aranygaluskáját a felhőszakács" – írta próbanaplójában Hodászi Ádám.
Kovács Krisztián, Parti Nóra, Katona László
„Egy mulatságos nevű, parányi ország tétlen királyfija elfut az államérdek diktálta kényszerházasság elől, hogy aztán némi bolyongás után, önszántából belefusson eredetileg kijelölt menyasszonya karjaiba" – foglalja össze a cselekmény lényegét Walkó György.
„Büchner egészen fiatalon írta ezt a darabot" – írja próbanaplója második részében Hodászi Ádám. „Olvasgattuk a leveleit is, amiket menyasszonyának írt, amikből nagyon úgy tűnik, hogy Leonce-t is és Lénát is magával egy korúnak képzeli el. Nálunk nem a húszas éveik elején járó színészek alakítják őket."
A Szkéné előadásának két címszerepét Kovács Krisztinán és Simkó Katalin játssza. A további szerepekben Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Parti Nóra és Katona László látható.
Szép Ernő: Vőlegény – közönségtalálkozó a Belvárosi Színházban (2017. december 9. 15.00)
Az Ellenfény beszélgetéssorozatot indít az évad legfontosabb színházi bemutatóiról. Az alkotókat, szereplőket a közös munkáról, az inspirációkról, a művészi szándékokról és problémákról, a megvalósult előadás tanulságairól kérdezzük.
Az Ellenfény sorozatának első témája Szép Ernő Vőlegénye lesz. Az 1922-ben írt és sokáig értetlenül fogadott darab az utóbbi időben az egyik legtöbbet játszott színmű lett. Az elmúlt évben három bemutatója is volt, ezek közül is kiemelkedik az Orlai Produkció előadása.
Kovács Patrícia, Takács Katalin, Szabó Kimmel Tamás
A Belvárosi Színház december 9-i előadása után beszélgetésre hívjuk Orlai Tibor producert, Novák Eszter rendezőt és a produkcióban szereplő nagyszerű színészeket is, akik közül többen nem először találkoznak a Vőlegénnyel, illetve Szép Ernő világával.
Szeretettel várjuk a beszélgetésre az előadás nézőit, illetve a külső érdeklődőket.
A leadképen Prohászka Fanni a miskolci Csongor és Tündében.
