A hét bemutatói
Mi történik karácsony és szilveszter között?
Cinegekirályfi – Közép-Európa Táncszínház a Várkert Bazárban (2017. december 28.)
A Közép-Európa Táncszínház új gyerekelőadása Móra Ferenc elbeszélése alapján készült, de – mint az előadás ajánlójában írják – „ízig-vérig mai mese kerekedett belőle."
„Főhősünk, Gergő 9 éves, és nagyon szereti a meséket. Mivel a szülei sokat dolgoznak, ezért a nagypapája vigyáz rá, aki minden nap egy új mesével készül unokájának. Egy ködös, őszi napon Gergő szobája a mese nyomán varázslatos kertté változik, ahol JÓ és ROSSZ, a Cinegekirály és a gonosz Hollócsőr vívják harcukat a birodalomért. A csata azonban félbeszakad, így a mese ezen a délutánon nem ér véget, a küzdelem a valóságban és Gergő képzeletében folytatódik. A kisfiú megbetegszik, és lázálmában a mesebeli varázskertben találja magát, ahol három próba vár rá. Gergőnek minden bátorságára szüksége lesz, hogy megküzdjön a sötét erőkkel. Ha sikerül legyőznie a gonoszokat, a mese boldog véget ér, és a kertben újra beköszönt az öröm és a fény!"
Az új gyerekelőadás készítése közben a Közép-Európa Táncszínház nyilván kamatoztatta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a táncszínházi nevelési előadásaikon szereztek, amelyből több mint nyolcvanat tartottak az elmúlt években. A mostani produkció azonban más korosztálynak készült, a Cinegekirályfit 6–10 éveseknek ajánlják.
A Nemzeti Táncszínházzal közös előadás koreográfusa Kun Attila. A történetet Romankovics Edit és Bíró Bence írta táncszínpadra, előbbi az előadás színházi nevelési szakértője, az utóbbi a produkció dramaturgja is volt. A Cinegekirályfi szereplői Dióssi Gábor, Dunai Bettina, Füzesi Csongor, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Jakab Zsanett, Kovács Péter, Mádi László, Nagy Csaba Mátyás, Nyeste Adrienn.
Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy (2017. december 31.)
A hagyományoknak megfelelően vígjátékot mutat be szilveszter estéjén a sepsiszentgyörgyi színház: ezúttal Goldoni magyar színpadokon viszonylag gyakran játszott darabja kerül színre.
A darab Chioggiában játszódik. A férfiak hosszú hónapokig halásznak a tengeren, a nők csipkét vernek, amíg várják haza férjeiket, testvéreket, szerelmeiket. A középpontban két család története áll. A nők között már az egyetlen közelben tartózkodó férfi, a sült tököt áruló Toffoló megjelenésére felparázslik a veszekedés. De a halászhajó megérkezésével, a férfiak visszatértével végképp felizzik az élet, viharossá válnak a találkozások. Mintha a jegyespárok be akarnák pótolni azt az időt, amit nem töltöttek egymás közelében: annyiféle gyors fordulatot kényszerítenek ki egymástól. Rövid idő alatt sokfajta átváltozáson megy keresztül mind Lucietta és Titta Nane, mind Orsetta és Beppe (Molnár Csaba) kapcsolata. Mintha a kételyt: kibírták-e a távollétet, egymásra rótt próbatételekké alakítanák. Kibírja-e szerelmük a félreértéseket? Tartogat-e még szívük elegendő megbocsátást és engesztelést az újrakezdéshez? Az egymásnak állított akadályokon túljutva visszatalálhatnak-e egymáshoz?
A sepsiszentgyörgyi Chioggiai csetepatét Sardar Tagirovsky rendezi. A fiatal rendező harmadszor dolgozik a Tamási Áron Színházban. 2014 novemberében mutatták be Csehov Meggyeskertjét, amely szerepelt a következő évi POSZT-on (ahol négy díjat is kapott). A 2015-ös szilveszteri bemutatóként vitte színre az Úrhatnám polgárt, amely a következő évi kisvárdai fesztiválon kapott négy díjat (köztük rendezői díjat is).
Tagirovsky a Chioggiai csetepaté történetét áthelyezte a 18. századból a 20. századba, a 60-as, 80-as évek világába. Az előadásban közismert olasz dallamok, slágerek is felhangoznak. „A szerelem utáni nosztalgiát, vágyakozást nagyon sok esetben egy olasz dal indítja el, ez egybefonódik az ártatlanság felidézésével, és tiszta, szép, érdekmentes érzések dimenziójába lendítheti át a nézőt" – olvassuk a transindex ismertetőjében.
„Nőket és férfiakat látunk, akik szenvedélyért sóvárognak és harcolnak a gondolattal, hogy megérdemlik-e a vágyott szerelmet. Goldoni ítélkezésektől mentesen vezet minket végig egy varázslatos mesén, ahol nincs finomkodás és udvariaskodás. Érzékeljük a nemek közötti feszültségeket, magunkra ismerünk, és elkezdjük megérteni, hogy semmivel sem vagyunk okosabbak náluk. Ráismerünk, hogy ugyanúgy küzdöttünk saját magunkkal, mikor a szexualitással, a szerelemmel ismerkedtünk. Ebben a csetepatéban egyikünk sem szent, mindenkit mozgatnak a vágyak és az ahhoz kapcsolódó félelmek. Melyikünk ne félne attól, hogy nem fog tartozni senkihez?" – mondta a rendező az előadás kapcsán.
A sepsiszentgyörgyi bemutató főszerepeit Szakács László, D. Albu Annamária, Szalma Hajnalka, Kónya-Ütő Bence, Kolcsár József, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa, Korodi Janka, Benedek Ágnes, Mátray László és Páffy Tibor játssza.
Fekete Péter – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata (2017. december 31.)
Klasszikussá vált operettet mutat be szilveszterkor a marosvásárhelyi színház magyar társulata.
Eisemann Mihály (1898–1966) zeneszerző Zágoni István (1893–1975) és Somogyi Gyula szövegírók társaságában írta a Fekete Péter című operettet. A mű „jóval az operett aranykora után, a második világháború ideje alatt íródott", és 1943 júniusában mutatta be a Vígszínház. A darabot 1947-ig még műsorára tűzte néhány színház, de aztán sokáig nem került színpadra. (1957-ben, 1983-ban és 1987-ben volt a darabnak egy-egy bemutatója.)
A Fekete Péter újrafelfedezése is a Vígszínházhoz kötődik. 1990-ben mutatták be Marton László rendezésében, Rudolf Péter, Seress Zoltán, Igó Éva, Eszenyi Enikő, Méhes László főszereplésével. Ezután szaporodtak meg a darab bemutatói. Manapság szinte egymást érik az újabb és újabb színrevitelek. Tavaly a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be, 2015-ben a Madách Színház tűzte műsorra, 2013-ban Nyíregyházán és Szatmárnémetiben született előadás belőle, 2011-ben Győrben játszották, 2010-ben a Pannon Várszínház és a nagyváradi színház tűzte műsorára, 2009-ben a Centrál Színház programjában szerepelt. Ugyanabban az évben Kassán, az előző évben Egerben, Szegeden és Csíkszeredán is bemutatták.
A Fekete Péter története „végtelenül egyszerű" – írja a mostani marosvásárhelyi bemutató ajánlója: „a kétbalkezes Fekete Péter bármihez nyúl, bárkivel kapcsolatba kerül, az illetőt garantáltan valami romlás vagy kár éri. A színészi pályára vágyó (de attól természetesen eltiltott) úrilány kisegítő pincérnek alkalmazza őt házavató estélyükre. Ezzel kezdetét veszi a szerencsétlenségek sorozata, apró balesetektől a botrányig, amelyek a bimbózó szerelmi szál(ak)ra, kifejezetten jó hatással vannak. Fekete Péter pechje olyannyira kiszámítható, hogy egyenesen üzleti vállalkozást alapítanak rá. A szerencsétlenség és a pech azonban nemcsak a címszereplő elidegeníthetetlen tulajdonsága, hanem az egymás hegyén-hátán sorakozó, sziporkázó vígjátéki helyzetsorozat legfőbb mozgatórugója is."
A marosvásárhelyi előadás rendezője Keresztes Attila, főszereplői László Csaba, Sebestyén Aba, Kis Bora, Hollai-Heiser Anna, Galló Ernő, Bokor Barna.
Brandon Thomas-Aldobolyi Nagy György-Szenes Iván: Charley nénje – Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat (2017. december 29.)
Zenés játékkal búcsúztatják az évet Szatmárnémetiben. Brandon Thomas (1848-1914) angol színész, író és dalszerző még 1892-ben írta leghíresebb vígjátékát, a Charley nénjét, ami akkoriban megdöntött minden nézettségi rekordot. (Egy 1970-es Unesco statisztika szerint a 19. századvégi bemutató óta a darabot több mint félmillió előadásban játszották. Volt olyan időszak, amikor egyszerre 48 színház játszotta 22 különféle nyelven. A Thomas-család 73 év alatt 500 millió font jogdíjat kapott a műért.)
A mű cselekménye a következőképp foglalható össze: Charley és barátja, Jack beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kittybe és Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz. Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley nénjének, a dúsgazdag milliomosnőnek a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkretenni látszik, hogy Donna Lucia, a nagynéni nem érkezik meg. Ezen az apróságon azonban hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét. Minden szépen halad egészen addig, míg a valódi Donna Lucia meg nem érkezik...
A Charley nénjét már bemutatója után két évvel, 1894-ben bemutatták magyar színpadon, Kolozsvárott tűzték műsorra.) A darab új életre akkor kelt nálunk, amikor a '60-as évek végén dalokat írt hozzá Aldobolyi Nagy György zeneszerző és Szenes Iván szövegíró. A korai magyar előadások közül a leghíresebb az volt, amit 1970-ben mutattak be a Városmajori Szabadtéri Színpadon Bdrogi Gyula, Ernyei Béla, Paudits Béla, Páger Antal, Tolnay Klári, Kállai Ferenc, Almási Éva, Piros Ildikó, Káldi Nóra és Zenthe Ferenc szereplésével.
A darab napjainkban is szinte folyamatosan műsoron van. 2015-ben Egerben és a Turay Ida Színházban játszották, 2010-ben Zalaegerszegen, 2007-ben Miskolcon, 2004-ban Sopronban és Szabadkán, 2003-ban a Ruttkai Éva Színházban játszották.
A Charley nénje legújabb, szatmári bemutatóját Bessenyei István rendezi, a főszerepeket Nagy Csongor Zsolt, Péter Attila Zsolt, Gaál Gyula, Rappert-Vencz Gábor, László Zita, Diószegi Attila játssza.
Vesztegzár a Grand Hotelben – Szigligeti Színház, Nagyvárad (2017. december 31.)
Frissebb zenés darabot mutat be szilveszterkor a nagyváradi színház: Rejtő Jenő (1905–1943) egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye kerül színpadra.
A Vesztegzár a Grand Hotelben P. Howard név alatt jelent meg 1940-ben, és a Banánoxid nevű találmány vegyi képletéért folyó harc kalandos fordulatait meséli el a szokásos rejtői humorral. A történet helyszíne egy trópusi ország nemzetközi szállodája, amelyet bubópestises megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyeznek. Így kezdődnek a minden rendű és rangú szélhámost mozgósító fordulatok. Bár a képlet megszerzése csak néhány titokzatos szereplő érdeke, de a kényszerű összezártság miatt különféle rejtélyes eseményekbe keveredik a hotel szinte minden lakója...
Rejtő regényéből Hamvai Kornél írt darabot, ehhez Darvas Benedek szerzett zenét és Varró Dániel írt verseket. A zenés darab ősbemutatója 2006-ban volt Kaposvárott (Ascher Tamás rendezésében). A művet 2008-ban bemutatta a Nemzeti Színház is, majd 2015-ben a békéscsabai színház is a műsorára tűzte.
A mostani szilveszteri nagyváradi bemutatót Porogi Dorka rendezi. „Noha Rejtő fergetegesen jó író, azt azért nehéz volna állítani, hogy a szövegei sokrétűek vagy sokféleképp értelmezhetőek volnának. Éppen az a bájuk és sajátosságuk, hogy „első körösek", bizonyos értelemben dilettánsok, és valamitől mégis működnek, sőt, zseniálisan működnek" – nyilatkozta a rendező. „Örülök, hogy az előadáson Kupás Anna tervezővel és Bordás Attila koreográfussal együtt dolgozhatunk – ők is a Rejtő-regények világának színeiből, meseszerűségéből, fantasztikus humorából, stílusparódiára való hajlamából indultak ki a látvány és a színpadi mozgás megalkotásakor."
A 16 szereplőt mozgató előadás főszerepeit Kardos M. Róbert, Molnár Júlia, Balogh Attila, Fodor Réka, ifj. Kovács Levente, Gajai Ágnes, Dimény Levente, Szotyori József játssza.
A leadképen a Chioggiai csetepaté sepsiszentgyörgyi előadásának próbája.
