A hét legfontosabb eseményei

Székely Csaba: Semmit se bánok – Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat (2019. március 22.)

Székely Csaba (1981) Semmit se bánok című műve az Idegenek és más színdarabok című gyűjteményes kötetében jelent meg. Itt talált rá az előadás rendezője is:

Székely Csaba

„Épp Székely Csaba Idegenek című kötetét olvastam, amikor a Harag György Társulattal szóba került egy újabb közös munka lehetősége" – mesélte Lendvai Zoltán. - "A Semmit se bánok című dráma olvasásakor már magam előtt láttam a szatmári színészeket a különböző szerepekben. A múltunkkal való szembenézés témája a mai napig aktuális talán az egész világon, a dráma igen izgalmas, a színészeknek pedig sok lehetőséget ad remek szerepek megformálására, ezért javasoltam bemutatásra a darabot. Az olvasópróbák során mindenkit mellbe vágott a történet, de azonnal bele is szerettek a színészek a gazdag játszási lehetőséget adó szerepekbe. A darab hangulatában a Székely Csabára jellemző kettősség uralkodik: egyszer jókat nevetsz, utána pedig összeszorul a gyomrod, majd jön valami, amin nem tudsz nem nevetni..."

Nagy Csongor Zsolt és Rappert-Vencz Gábor a szatmárnémeti előadásban

A darab témáját így mutatja be a színház ajánlója: „Azok a férfiak, akik a '89 előtti román titkosrendőrségnek, a Securitaténak dolgoztak, és embereket kínoztak, családokat tettek tönkre, ártatlanokat börtönöztek be, igen ritkán tanúsítanak megbánást tetteikkel kapcsolatban. Általában olyan hazafiakként tekintenek magukra, akik az ország érdekében cselekedtek. Sokan közülük a mai román hírszerző szerv, a SRI kötelékében dolgoznak tovább, mások nyugdíjas éveiket élik valahol félrevonultan. A Semmit se bánok főszereplője, Dominik, az utóbbiak közé tartozik. Nyugdíjasként él, és ő sem tartja magát felelősnek azért, amit a múltban elkövetett. A mű azonban felveti a kérdést: mi történik, ha egy ilyen ember, egy egykori securitatés tiszt rájön, hogy tönkretette az egyetlen olyan ember életét, akit szeret?"

Székely Csaba Idegenek című kötetéről szóló kritikájában így ír a Semmit se bánokról Szabó-Székely Ármin: „Ez a dráma is erős McDonagh-hatást mutat, és izgalmasan groteszk módon ábrázolja a mogorva, magányos öreg és a vele összebarátkozó fiatal egyébként jól ismert szüzséjét. A családon belüli erőszak témája mellett az ügynökmúlt megírása teszi élessé a drámát. A Securitate természetesen bármelyik diktatúra titkosszolgálatával behelyettesíthető lenne, a magyarországi horizontban viszont mégis a saját ügyeink feldolgozatlanságára irányítja a figyelmet."

A Lendvai Zoltán rendezte szatmárnémeti előadás szerepeit Rappert-Vencz Gábor, Nagy Csongor Zsolt és Keresztes Ágnes játssza.

Székely Csaba drámakötete megvásárolható a Színházi könyvek webáruházuban.

Alekszandr Molcsanov: A gyilkos – Szegedi Nemzeti Színház (2019. március 22.)

Kortárs orosz dráma ősbemutatója lesz Szegeden. Alexander Molcsanov (1974) pedagógiai egyetemen, majd a moszkvai filmfőiskolán tanult, ezután újságíróként dolgozott. Bűnügyi történetek és filmforgatókönyvek mellett több mint tíz színházi előadás szerzője. A gyilkos című drámájának ősbemutatója 2010-ben volt Moszkvában a Teatr.doc-ban. A darabot abban az évben Arany Maszk-díjra jelölték, és később számos orosz színház és több külföldi társulat is a műsorára tűzte.

Alekszander Molcsanov

2014-ben a neves lett rendezőnő, Yana Ross próbálta a darabot a Bárka Színház társulatával. Az előadás sorsáról ezt nyilatkozta az akkori igazgató, Seress Zoltán: „Tartottunk két nyilvános próbát az előadásból tavaly [2014] júniusban, és négy- vagy ötnapos ráfutással, szeptember 27-re terveztük a bemutatót. Elkészült a produkció, de már nem tudtuk bemutatni" – mondta a megszüntetett színház vezetője.

A darabról így írt a Bárka Színház ajánlója: „A történet egyszerre szívfájdító és mulatságos, amilyenek azok az orosz történetek, melyeket szeretünk. Egy kisvárosi kollégiumban egy túlkoros, bennragadt fiatalember uralkodik. Az egyik diák nem tudja neki megadni a kártyatartozását, ezért elküldi egy másik adósához egy másik városba, a buszra is ad neki pénzt, s hogy nehogy meglógjon, kísérőnek a saját barátnőjét adja mellé... Afféle road movie kerekedik mindebből, s még váratlan happy end is..."

Mivel a Bárka bemutatójára végül nem került sor, a mostani szegedi bemutató tekinthető a mű magyarországi ősbemutatójának. Barnák László igazgató kifejezetten fiatal közönséget megszólító előadásnak szánta a bemutatót. Ezért is kérte fel a rendezésre Vidovszky Györgyöt, aki (többségében éppen a Bárkán készített) nagyszerű ifjúsági előadásokkal szerzett nevet magának.

Vidovszky György rendező a szegedi olvasópróbán

Vidovszky György rendező szerint a darab arról szól, "hogy miként viszonyulunk a bűnhöz, mennyire fogadjuk el a sors által kijelölt utat magunk számára, mi lehet a feladatunk az életben. Mindezt egy végtelenül kiszolgáltatott fiú kálváriáján keresztül" mutatja meg. Ugyanakkor rendkívül izgalmas a mű dramaturgiája is. Erről ezt mondta a rendező: "Megszoktuk, hogy amikor két színész áll a színpadon, akkor dialógusban beszélnek. Mindenki a saját szerepét mondja. A gyilkosban sokszor az egyik szereplő elmeséli a saját részét, majd a másikét is, és még arra reagál is. Én ezt bujkáló dramaturgiának neveztem el. Sosem olvastam hasonló szerkezetű darabot. Rettentő teátrális és nagyon személyes. A színészekkel bonyolult volt megfejteni, ki mikor kire néz, kire reagál, épp a speciális elbeszélés miatt. Nem ment olyan rutinszerűen rögtön a munka, mint egy klasszikus darabnál."

A Radnai Annamária fordította darab szerepeit Medveczky Balázs, Ágoston Katalin, Borsos Beáta, Bánvölgyi Tamás játssza Szegeden.

Tadashi Endo: HA DÔ – Bozsik Yvette Társulat a Nemzeti Táncszínházban (2019. március 23.)

A Németországban élő Tadashi Endo (1947) a butoh egyik legnagyobb ma élő alakja. 1973-tól a bécsi Max-Reinhardt-szemináriumon tanult színházi menedzsmentet. Tanulmányait követően jazz-zenészekkel dolgozott együtt. 1980 és 86 között az alsó-szászországi Northeim színházi programjának vezetője lett. 1989-ben találkozott a butoh lengendával, Kazuo Ohnóval. Az ő hatására fordult a butoh felé. Hamarosan saját darabjait koreografálta. A japán butoh stílusát európai hatásokkal, főleg Mary Wigmann és Pina Bausch inspirációjával kapcsolata össze. 1992-ben megszervezte Göttingenben az első butoh fesztivált, ugyanakkor létrehozta a Butoh Center MAMU-t, ahol a világ minden tájáról érkező emberek tanulhatnak butoh-t. Tadashi Endo táncosként, koreográfusként és tanárként is egyre nagyobb nemzetközi hírnévre tett szert. Magyarországon először 1997-ben járt, a Szkénében rendezett Butoh Ünnepen mutatott be előadást a Göttingenben működő nemzetközi társulata. 2000-ben szintén a Szkénében tartott butoh-szemináriumot Tadashi Endo. Legutóbb 2017-ben szerepelt Budapesten a Fukushima mon amour című előadásával.

Tadashi Endo

A HA DÔ (Hullámmozgás) című előadását Brazília és Németország után a Bozsik Yvette Társulattal is elkészítette. A közös bemutató egy hároméves együttműködés végeredménye, melyet több intenzív butoh workshop előzött meg Budapesten.

A HA DÔ témája az afrikai és szíriai migráció, a háború elől menekülő emberek sorsa. A HA DÔ eredeti verziójáról így írt a tanznetz.de: A darabban „Endo az egyetlen, aki szólót táncol. Mint egyfajta mesemondó vezeti be szavak nélkül a darabot. Fekete köntösében, lassú mozgásával eleinte úgy tűnik, mintha egy nő lenne, aztán átváltozik férfivá, majd megint úgy tűnik, mintha egy fiatal lány lenne, majd később mintha egy öregembert látnánk. Néha egy báb mozdulatait követjük, aztán egy harcosét, aki a következő pillanatban megvert emberré változik. A különböző figurákban az öröm, a csoda és a fájdalom közötti állandó átmeneteket látjuk.

Tadashi Endo: HA DÔ

A zongorafutamokban az óceán hangja áramlik a színpadra, és Tadashi Endo arca borzalmat mutat. Karjai az ég felé nyúlnak, alakja eltűnik, és a több mint 20 professzionális és félig profi táncos jelenik meg a színpadon. (Mindegyik Endo műhelyeinek résztvevője.)

Vitalitással telik meg a színpad, eklektikus, színes jelmezekben táncolnak a szereplők: férfi pöttyös szoknyában, fiatal nők csigafejekkel és őrült frizurákban. De a könnyedség hirtelen véget ér, a mennydörgés a vihar kitörését, a víz tombolását jelzi. Az emberek leesnek, másznak, különféle erőfeszítéseket tesznek. Mozgó testképekben és koncentrált színpadi jelenlétben közös nyomorúságot, félelmet és fájdalmat, borzalmat és pusztítást mutatnak. A hirtelen csendben halk sírást hallunk, ami fájdalmasan kúszik a bőr alá.

Endo csoportképei asszociatívak, de nem kétséges, hogy miről szólnak: a menekülők túlzsúfolt csónakjairól, amelyek felborulnak a viharban, belesüllyednek a tengerbe, így vándorló lelkek tölti meg az óceánt. Meztelen testek lebegnek, tolulnak, ráncolódnak. A butoh mindig is meg akarja mutatni létezésünk sötét oldalát, de a lelkek létezésével is játszik. A HA DÔ megmutatja gazdagsága árnyoldalait, és azt akarja, hogy a közönség gondolkodjon..."

Esőember – Veszprémi Petőfi Színház (2019. március 22.)

1988-ban mutatták be a legendás amerikai filmet, amely a következő évben négy Oscar-díjat kapott. A legjobb film díja mellett megkapta a legjobb eredeti forgatókönyv (Barry Morrow), a legjobb rendező (Barry Levinson) és legjobb férfi főszereplő (Dustin Hoffmann) díját. (A film másik főszereplője Tom Cruise volt.) 2008-ban a szintén forgatókönyvíróként (és színészként) működő Don Gordon készített színpadi adaptációt a filmből. Ezt a változatot mutatta be 2010-ban a Belvárosi Színházban az Orlai Produkciós Iroda. A két főszerepet Kulka János és Nagy Ervin játszotta, az előadást Anger Zsolt rendezte.

Szalay Bence és Oberfrank Pál a veszprémi előadásban

"A történet szerint az érzelmekre nem különösebben gondot fordító fiatal üzletember az örökség reményében kezd el nyomozni azután, ki lehetett az, aki megkapta apja hárommillió dolláros vagyonát. Így akad rá az intézetben élő autista Raymondra, akiről kiderül, hogy a bátyja. Magával viszi a férfit, mert azt gondolja, így megkaparinthatja a pénzt. Kettőjük viszonya, köszönhetően Raymond mániáinak és gyermeteg lelkének, feszültségekkel terhes, ám az együtt töltött idő ráébreszti az üzletembert arra, hogy az anyagiakon túl vannak sokkal fontosabb dolgok az életben."

Szalay Bence és Oberfrank Pál a veszprémi előadásban

Most Veszprémben szintén Anger Zsolt rendezi az Esőembert. Raymond szerepét Oberfrank Pál alakítja, az öccsét Szalay Bence játssza. A rendező szerint a sok humorral és helyzetkomikummal építkező mű alapján a nézők nem csupán egy autista fiatalember történet ismerhetik meg, hanem egy szórakoztató és egyben elgondolkodtató előadás is születik majd.

Strindberg: Társak – Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros (2019. március 22.)

August Strindberg (1849–1912) viszonylag ritkán kerül magyar színpadra. Leggyakrabban a Júlia kisasszony (1888) című drámáját játsszák, ritkábban kerül színpadra az Apa című tragédiája (1887), illetve a kései művei közül a Haláltánc (1900) (ez többször Dürrenmatt átiratában).

August Strindberg

A Társak című darabját 1886-ban írta, s ez az első naturalista színműve. Ekkor még Martalócok volt a címe az ötfelvonásos műnek. Ennek az első változatnak a címe arra utal, hogy a szerzőnek rossz véleménye van azokról a nőkről, akik hagyományos férfiszerepekben – jelen esetben festőművészként – akarnak érvényesülni. Egy évvel később Strindberg egy fiatal svéd író, Axel Lundengård segítségével átírta a darabot, így a történet happy enddel, a feleség és a szintén festő férj kibékülésével zárul. A mű 1888-ban nyerte el végső formáját (és címét). A Társakban már ismét a sötét színek uralkodnak. (Tapasztalatait Strindberg a maga romoló házasságából szerezte.)

A Társak először Bécsben került színre 1905-ben. Svédországban csak 1910-ben játszották először. (Strindberg saját színháza, az Intima Teater tűzte a műsorára.) 1919-ben Németországban filmet készítettek belőle. Magyarul Pajtások címen Harmos Ilona (1912) és Mikes Lajos (1928) fordítása is megjelent. Legutóbb Bart István fordította le (1984). Először Magyarországon egy német színtársulat játszotta 1924-ben. Később sem került sokszor színpadra. 1991-ben Bertha és Axel címen mutatta be a Radnóti Színház Valló Péter rendezésében. 2005-ben Bulvár címmel a kecskeméti Katona József Színházban rendezett belőle előadást Bori Tamás.

A dunaújvárosi előadás olvasópróbája

Most a darab átdolgozott változatát mutatják be Dunaújvárosban. Sipos Imre rendező és Dézsi Fruzsina dramaturg változata tízről ötre csökkentette a szereplők számát. Az előadásban Kiss Attila (Axel), Tőkés Nikoletta (Berta), Jókai Ági (Abel), Jegercsik Csaba (Wilmer) és Pataki Zsófia (Szobalány) szerepel.
A rendező szerint a mű „azt a kérdéskört járta körbe az emancipációs mozgalmak idején, hogy létezik-e az egyenjogúság a társas kapcsolatban. Hogy felborulhatnak-e a klasszikus társadalmi szerepek, képesek vagyunk-e párkapcsolatainkat újraértelmezni, s kilépni a tradíciók világából?"

Feydeau, avagy egy próba története – Csokonai Színház, Debrecen (2019. március 22.)

A francia Adélaïde Pralon rendezését mutatják be péntek este Debrecenben. „A Feydeau, avagy egy próba története izgalmas felvetéssel indul: mi van akkor, ha öt színész elhatározza, hogy Feydeau-t fognak játszani úgy, hogy egyáltalán nem próbáltak előtte? Persze semmi sem megy úgy, ahogyan szeretnék. A bohózat működéséhez azonban mindent be kell vetni, legyen az létszámhiány, hatalmi harc, puszta nézeteltérés vagy fizikai akadály. Kezdődhet hát a csetepaté! Sikerül-e a színészeknek és az általuk megformált szereplőknek legyőzni a felmerülő akadályokat?" – írja a színház ajánlója.

Adélaïde Pralon

Adélaïde Pralon Feydeau Őnagysága megboldogult című darabját egészítette ki egy izgalmas keretjátékkal. Feydeau egyáltalán nem ismeretlen a magyar színpadokon. A Bolha a fülbe, az Osztrigás Mici, A balek (vagy újabban: A hülyéje) viszonylag gyakran kerül nálunk is színre. Adélaïde Pralon azonban egy kevésbé ismert darabból indult ki, amelyet Magyarországon csak egyetlen egyszer mutattak be: 1976-ban Pécsett Nógrádi Gábor rendezésében.

Bakota Árpád

A francia rendezőnő arról is beszél a Csokonai Színház ajánlójában, hogy miért vonzódik a francia bohózat nagy mesteréhez. „Először is azért, mert nem könnyű jó vígjátékokat írni. Sokszor szoktak a »Feydeau-gépezetről« írni. Ennek alapja a helyzetkomikum és nem a jellemkomikum. Valódi zenei partitúrákat írt meg, és már régóta szerettem volna kipróbálni ezt a fajta írást színpadon, színészekkel. Ki lehet vajon lépni ebből a partitúrából? Hogyan találjuk meg ennek az utolsó vesszőig pontosan megírt ritmusnak az organikus szerkezetét? Virtuóz színházi játékosok tudják csak eljátszani Feydeau börleszk szimfóniáit, a kacagásból zokogásba, őrületből csalásba, érzékiségből szemérmességbe fordulásokat... Ugyanakkor van Feydeau szövegeinek egy teljes mértékben őrült dimenziója is, az abszurd határmezsgyéjén, ezért a színészekkel közösen ki kellett találnunk egy naturalizmustól távoli játékformát. A bulvárszínháznak megvan az a sajátossága, hogy a néző felé fordul. A nézővel szemben, kiszólásokkal, premier plánokkal, fókuszváltásokkal dolgozik, és a színészeknek menet közben kell megtalálniuk a kötelet a színházi fikció és a színház valósága között, amelyen táncolhatnak. Mindig az adott pillanatról van szó. Az azonnaliság színháza ez."

Rózsa László és Mészáros Ibolya

A Feydeau, avagy egy próba története debreceni bemutatójában Bakota Árpád, Kovács András, Mészáros Ibolya, Rózsa László és Varga Klári játszik. A díszletet Mathieu Lorry-Dupuy, a jelmezeket Mészáros Zsófia tervezte.

Ilók és Mihók – Vaskakas Bábszínház, Győr (2019. március 24.)

A tréfás mesék közé tartozik a házasodni készülő együgyű fiú, Mihók és a választottja, Ilók története. Mivel mulatságos helyzetek sorából áll a történetet, így viszonylag gyakran kerül gyerekszínpadra is.

Győrben Rab Viki ötlete alapján Kocsis Rozi írta bábszínpadra a magyar népmesét. Ő is rendezte az előadást. A 2013-as produkciót most új szereposztásban újítja fel a Vaskakas Bábszínház. A történetet eredetileg játszó Rab Viki és Szúkenyik Tamás mellett Nagy Petra és Vitányi-Juhász István is szerepet kap a darabban.

Szúkenyik Tamás és Rab Viki

A színház ajánlója így teremti meg a hangulatot a történethez: „Elvenné, de nem adja. Adná, de nem kéri. Kérné, de nem hallgat rá. Hallgatna rá, de nem mond semmit. Mondaná, hogy elvenné, de nem adja. És így tovább. Amikor végleg úgy fest, hogy a szerelmes ifjak sosem lesznek egymáséi, nem segíthet, csak az anyai furfang. Ilók és Mihók. Egy furcsa szerelem mulatságos beteljesülése."