A színházban a KFKI Kamarabalett és a Madách Musical Tánciskola közös előadásában a Bogármese című mesés tánc-show volt a program. Ilyenkor garantáltan megtelik Pécsett a teátrum, most is így volt ez, a kifejezetten gyerekeknek szóló produkció ritka esemény errefelé. És milyen jól tették, akik eljöttek!
Forrás: pecsibalett.hu
Lázár Ervin és Lázár Zsófia meséjét színpadra alkalmazta és a koreográfiát készítette Sárközi Gyula, Jurányi Patrick, Kovács Zsolt, Kováts Gergely Csanád. Az ő munkájuknak súlyával megegyezik Kentauré, aki, tőle megszokottan, rendkívül ötletes, színes, látványos díszleteket, jelmezeket készített, melyeknek hangsúlyosan fontos szerepe volt a gyerekek számára készült műben. Az Il Makiage jegyzi a sminkeket, melyek inkább maszkok, kitűnőek, jól segítik a mesés világ hangulatának megteremtését. A zene is remek volt: Tallér Zsófia és Faltay Csaba különleges, minden stílusban jól táncolható muzsikát komponált.
Megvallom, kicsit tartottam attól, hogy mit kell ma megnéznem tánc-show megjelölés alatt, riaszt ez a műfaj, talán túl sok rossz próbálkozást láttam már. (Többek között néhány éve ugyanennek a társulatnak az LGT Táncképek című műsorát is.) Gondoltam, ha a gyerekeim jól érzik majd magukat, az kárpótol esetleges elégedetlenségemért. Ehhez képest legalább olyan jól szórakoztam, mint ők, s ezzel még sok felnőtt volt így, a reakciókból ítélve. Elsőrangú karakterekkel volt tele a színpad, sok ötlettel és szellemességgel fűszerezve. A látvány pedig, mint már említettem, valóban elvarázsolta az embert. Szóval minden profi módon működött, a táncosok is. A Madách Musical Tánciskola növendékei pont annyit táncoltak, amennyit bírtak, a KFKI Kamarabalett tagjai szinte minden táncművészeti ágban megmutatták tudásukat: volt néptánc az Experidance stílusában, moderntánc, klasszikus balett (potrohhal a fenéken s egyéb jelmez kiegészítőkkel rond de jambe fouettézni spicc-cipőben nem semmi!), electric boogie a Megatánc-győztes operaházi táncművésszel, Kováts Gergely Csanáddal, volt tehát minden, mi szemnek-fülnek ingere.
Végül, nem hogy nem bántam meg, hogy jelen voltam, hanem a legjobb esték közé sorolom a gyerekdarabot a találkozón, ráadásul hiánypótló is Pécsett, s ez megint csak a szervezők jó döntését bizonyítja, immár nem először a rendezvénysorozaton.